Felmérést készítettem a legjobb eredményekkel rangsorolt ESG kötelezett vállalatok körében, és ennek eredményei betekintést adnak a sikereikbe energiahatékonysági szempontból. Az élmezőnyben azok a cégek teljesítenek kiválóan, melyeknél a menedzsment és a technológia kapcsolata erősen szignifikáns. A Pareto-logikát alapul véve a kulcspontok megfelelő irányú (stratégiájú) változtatásával az arányosat meghaladó eredményt érhetünk el. Ezen gondolati láncra építve, miszerint a siker érdekében meg kell találni a kulcspontokat, megalkottam egy ESG szempontú energiahatékonysági stratégiai modellt.
A 2021-es 13,7%-ról 2022-re 15,2%-ra emelkedett tovább Magyarországon a megújuló energia részaránya, amelyen belül továbbra is abszolút domináns a szilárd biomassza súlya, az pedig főként a lakossági tűzifa felhasználással függ össze, de a napenergia súlya lendületesen növekszik – ez derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal csütörtöki összesítő jelentéséből. Erről a témáról is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyre már lehet regisztrálni itt.
A magyar naperőmű-kapacitás – az atomenergetikai és fosszilis kapacitásokkal együtt – a napos déli órákban már exportra is termel, azonban a környező országok megújuló termelésben várható felzárkózásával a hazai gyárberuházások köthetik le a növekvő magyar termelést. A Széchenyi Alapok és az Electron Holding Zrt. 50-50 százalékos társtulajdonosként fektet be négy, összesen 15 MW kapacitású naperőműpark fejlesztésébe, amelynek megtérülését a cég integrált, egész értékláncot lefedő működésétől várja. A kivitelező cég elnök-vezérigazgatója, Szücs Ádám szerint nagy átalakulás előtt áll a piac, ahol egyre kevésbé lesz életképes az az üzleti modell, amiben a fejlesztő önállóan működő napelemparkot épít, üzemeltet és nem egy áll partnerségbe olyan szereplőkkel, akik azt rendszerbe integrálva tudják üzemeltetni, miközben az energiatárolók piaca az aranyláz időszakát idézi.
Nagyot esett a kőszén- és földgáz felhasználása tavaly az Európai Unióban, és ez az áramtermelésen belüli részarányban oda vezetett, hogy átvették a vezetést a megújuló energiahordozók a fosszilis alapúaktól, ami egy új korszak kezdetét jelenti – derült ki az Eurostat ma közzétett előzetes adataiból. Az áramtermelési mix átalakulásáról és a fosszilis alapú energiahordozók szerepéről is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyre itt már lehet jelentkezni.
Példátlan folyamatok zajlanak az uniós áramtermelési szektorban egy ma nyilvánosságra hozott jelentés szerint, így például több áramot termeltek tavaly az EU-ban a szélerőművek, mint a gázerőművek. Közben rohamosan terjednek a naperőművek is, és így először ugrott 40% fölé a megújulók részaránya az áramtermelési mixben, amely mellett minden idők legalacsonyabb arányára, egyharmad alá esett a fosszilis alapú áramtermelés. Ebbe a képbe illeszkedik be az, hogy Görögország után (18,83%) Magyarországon nőtt a második legmagasabb arányúra, 18,16%-ra a napalapú áramtermelés aránya az egész EU-ban – hívta fel a figyelmet Facebook-posztjában az Energiaügyi Minisztérium.
Széleskörű iparági támogatással 2023. szeptember 28-án megalakult a Magyar Megújuló Energia Szövetség – közölte a Portfolio szerkesztőségével az új szervezet.
Magyarország földrajzi és geológiai adottságainak köszönhetően termálvizekben gazdag ország. Hazánkban mintegy 800 termálvízkút működik, amelyek jelentős részét balneológiai célra használjuk, a fürdőkultúra alapját képezik. A termálvíz-hasznosításban ugyanakkor energetikai szempontból jelentős kiaknázatlan potenciál rejlik, az Egyensúly Intézet napokban megjelent javaslata szerint az évtized végére megháromszorozható az ebből kinyert energia. És mikor máskor vizsgáljuk meg alaposabban az energetikai szempontokat, ha nem egy energiaválság kellős közepén?
Akkora a robbanás a megújuló energiatermelési technológiák terén, hogy 2030-ban legalább 44%-os, de akár 49%-os lesz a megújulók részaránya az áramfogyasztásban, így muszáj még ambiciózusabb uniós célokat kitűzni a blokkoló kisebbség felszámolásával, különben idejétmúlt keretekhez fog ragaszkodni az Európai Unió – ez a legfőbb üzenete egy ma megjelent elemzésnek, ami komoly hatásokkal járhat a brüsszeli döntéshozatalra. Az anyag időzítése nem véletlen, hiszen márciusban újra tárgyalnak a megemelt megújuló energiás uniós célról, de lehet, hogy ezt még tovább kell emelni, és ehhez kapóra jöhet a minap bemutatott nettó zéró iparfejlesztési terv is. A tanulmány magyar szempontból is fontos, mert egyrészt azt jelzi, hogy a nagy naperőmű forradalom uniós szinten is több évvel előbbre hozza a kitűzött iparági cél elérését, másrészt azt üzeni, hogy idehaza is még ambiciózusabb zöld átállási célokban érdemes/kell gondolkodni.
Energiagazdálkodási és fenntarthatósági stratégiájának egyik fontos lépéseként, 2023 elejétől a GTC Magyarország minden üzemeltetett kereskedelmi ingatlanjában 100 százalékban zöld villamosenergiát használ. Az ingatlanfejlesztő vállalat jelenleg éves szinten 40 GWh megújuló forrásból beszerzett, illetve megújuló megoldásokkal előállított energiamennyiséget vásárol. A zöldenergiára való átállás mellett ugyancsak folyamatban van a GTC hazai épületeinek energetikai korszerűsítése, ami 2025-ig várhatóan 20 százalékkal csökkenti a vállalat energiafelhasználását.
Aki a tavaly október végi határidő óta jelezte a lakossági napelem telepítési igényét, rá vonatkozik a hálózati betáplálási moratórium, amit azután vizsgálunk majd felül, hogy megvalósulnak azok a nagy hálózatfejlesztések, mint amilyeneket az E.On is bejelentett a minap – jelezte a Kossuth Rádió hétfő reggeli adásában Steiner Attila. Az Energiaügyi Minisztérium energiaügyi államtitkára azt érzékeltette, hogy a villamos energia hálózatot nemcsak helyi, hanem országos szinten is akkora kihívások érték, hogy muszáj az időigényes hálózatfejlesztési munkákat megtenni, mielőtt újra megengednék a betáplálást is lehetővé tevő lakossági napelemeket, és például az E.ON Hungária projektje majd azt teszi lehetővé, hogy mintegy 800 MW-nyi plusz napelemes kapacitás csatlakozhat majd a hálózathoz.
Új, a magyar nyilvánosság előtt eddig még nem bejelentett fontos vállalásokat tett a magyar kormány az Európai Bizottság felé a lakossági és céges napelemek/naperőművek terén, amelyek összességében több százezer ember/cég életére lesznek hatással a következő években. Mindennek közérthető formája abból a bizottsági anyagból derült ki, amelyet tegnap hoztak nyilvánosságra Brüsszelben, miután hivatalosan is elfogadták a magyar helyreállítási tervet.
Amint arra számítani lehetett, tovább fokozta a háztartási méretű napelemes rendszerek (HMKE-k) iránti keresletet az az október 13-i bejelentés, miszerint a kormány az új telepítési igények esetében felfüggeszti a hálózatra való betáplálás lehetőségét.
Idén is megrendezzük már hagyományosnak mondható energetikai konferenciánkat, amelyre szeptember 30-án kerül sor a MEKH szakmai támogatásával. Az Energy Investment Forum 2021-en ezúttal is nagy nevek vesznek részt és aktuális témákkal jelentkezünk. Ezek közé tartozik többek között a klímasemlegesség elérésének kérdése, az energiaátmenetben rejlő lehetőségek és kihívások, a megújuló energiaforrások időjárásfüggősége, illetve a digitalizáció és a hidrogéntechnológia is.
Meglepő, hogy a legutóbbi METÁR-tenderen tovább mérséklődtek a pályázók által benyújtott ajánlati árak, tekintettel a beruházási költségek elmúlt időszakbeli emelkedésére, illetve a bevételi oldalon várható csökkenésre – véli a hazai napenergia szektor egyik vezető szereplője.
Az Európai Bizottság július 14-én tette közzé széleskörű klímapolitikai csomagját, amelynek célja, hogy bemutassa milyen intézkedésekkel és szakpolitikai reformokkal érhetjük el az Unió által korábban elfogadott 55%-os kibocsátás-csökkentést 2030-ig az 1990-es bázisévhez képest. Innen származik a csomag ’Fit for 55’ elnevezése. A publikáció időpontja talán nem is lehetett volna időszerűbb. Perzselő hőhullámok Észak-Amerikában, pusztító áradások Nyugat-Európában és Kínában, vízválság Iránban és az 1901 óta mért legszárazabb június Magyarországon csak néhány példa az elmúlt időszakból az éghajlatváltozás okozta szélsőségekre, amelyeknek az intenzitása a legbaljósabb forgatókönyvű klímamodelleket is felülmúlta. Pedig hosszú út vezetett a bemutatott reformig, amit az EU-s intézmények a zöld gazdasági átmenet mérföldköveként ünnepelnek, míg a környezetvédelmi szervezetek szerint a reformcsomag csak egy újabb példája az EU hiányos intézkedéseinek, ami a Párizsi Egyezményben vállalt kibocsátás-csökkentési vállalásaink megvalósításához sem elégségesek.
Szó szerint egyre forróbb téma a klímaváltozás, az IPCC új jelentése szerint a korábban reméltnél sokkal sebesebben emelkedik a Föld felszíni átlaghőmérséklete, és egyre csökken az esély a klímakatasztrófa elkerülésére. Július 14-én mutatta be az Európai Bizottság is az új uniós klímacsomagot, amely a 2030-ra elérendő kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos részletes javaslatokat tartalmazza. Ebben több meglehetősen drasztikus elképzelés is szerepel, amelyek közül Magyarország kifejezetten ellenzi az egységes uniós karbonár bevezetését, valamint az EU ETS kiterjesztését a háztartásokra, mivel ez jelentős költségterhet jelenthetne számukra. A megújuló energiatermelés területén ugyanakkor jól állunk, de a kibocsátáscsökkentési célok elérése során fontos, hogy egyensúlyt találjunk az éghajlatváltozás, valamint a gazdasági és társadalmi szükségletek kielégítése között - mondta el a Portfolio-nak Steiner Attila, körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár, akivel a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiáról, az autóiparról, a klímasemlegesség költségeiről és az energiaátmenetben rejlő lehetőségekről is beszélgettünk.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
